VERŐCE VARÁZSA

Az őskortól lakott, majd a középkorban fontos szerepet betöltő település barátságos hangulata, vidéki bája és természetközelsége olyan atmoszférát teremtenek, amelyek nélkülözhetetlenek egy kifogástalan feltöltődéshez. Verőcéről az első írásos emlék 1244-ből származik, IV. Béla, második honalapító királyunk említi oklevelében. Az Anjou dinasztia korában jelentős szerepet kapott a település, ugyanis Károly Róbert fiának, Nagy Lajosnak és lányának, a későbbi lengyel királynő Szent Hedvignek Verőcén volt nyaralójuk. Mátyás király is gyakran járt a Duna bal partján, szívesen vadászott a Börzsöny erdeiben. Verőce szélén vadászkastélyt is épített, és a legenda szerint annak kertjében ültette el azt a már matuzsálemi korban lévő tölgyfát, amely ma is látható a Csattogó völgyben. A XV. században mezővárosként élte fénykorát, majd a török megszállás óriási pusztítása utána Felvidékről visszatért magyarok és idetelepített németek, szlovákok együttes erővel vetették bele magukat a település újjáépítésébe. Verőcén számos híres ember fordult meg az idők során, köztük Karinthy Frigyes magyar író és költő, aki gyermekeivel rendszeresen töltötte itt a nyarakat. Rajtuk kívül még Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán és Kosztolányi Dezső választotta kedvelt pihenőhelyéül a települést.